Szabad felhasználás és gazdasági előny

Az utóbbi néhány napban nem lehetett messzire görgetni semelyik közösségi oldalon anélkül, hogy ne jött volna velünk szembe Szoboszlai Dominik, a mostanra híressé vált ingjében és fehér nadrágjában. A kép futótűz-szerűen terjed az interneten. Mindenki igyekszik meglovagolni a médiafigyelmet, amit a ruházat vagy maga a sportoló generál.

A mesterséges intelligencia mindennapi megjelenésével az ilyen fotókat megváltoztatni csupán néhány jól irányzott vezényszó, így különböző médiaszemélyiségeket láthattunk már Szoboszlai meghatározó öltözékében vagy a focistát felöltözve más egyenruhákba, ahogy az autója mellett áll.

Amíg a vicces mémek nem ártanak senkinek, és sem a focistát, sem a menedzsmentjét nem zavarják, addig a gazdasági tevékenységet folytató cégek felhasználását reklámozás vagy profitszerzés céljából már nem nézik jó szemmel.

Sokan gondolják úgy, hogy egy közismert ember képe szabadon felhasználható. A közszereplőkre vonatkozó kivétel azonban a tudósításokra, a közéleti eseményekre vonatkozik, a reklámcélú felhasználásra viszont nem terjed ki.

A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 2:48. § (1) bekezdése szerint „Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.” Amennyiben az engedélyt nem adja meg, a 2:51. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az érintett személy követelheti „a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől”.

A sportoló és menedzsmentje úgy nyilatkozott, hogy tekintettel arra, hogy Szoboszlai Dominik közszereplő, a vele kapcsolatos, nem kereskedelmi célú, humoros képekkel kapcsolatban semmilyen kifogásuk nincsen.

A gazdasági felhasználás azonban már más megítélés alá esik.

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerint a gazdasági reklám „olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket – (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám)”.

Amíg a közszereplőkről készült felvételek felhasználása tágabb körben lehetséges, ennek oka a közügyek szabad vitatásának elve, ebbe azonban nem tartozik bele a reklámcélú felhasználás.

Mivel a nyilatkozat szerint azonban senki nem kért tőlük engedélyt a sportoló képének és ruházatának felhasználásához, így kérték a piaci szereplőktől a jogellenes állapot megszüntetését.

Az eset tanulsága, hogy a mai világban gyorsan terjedő trendek gazdasági felhasználása előtt érdemes utánajárni a felhasználás jogi kereteinek.